Eléggé elfoglaltak voltunk az elmúlt pár hétben. Többször voltak vendégeink, régi barátok családostul, s a nagyszülők 66%-a is befutott egy-egy villámlátogatásra.
November első napján voltunk a Sparbach-i naturparkban ismét, de nem írok róla megint, mert ugyanaz történt, mint a múltkor, ismét jó volt :-).
Most hétvégén voltunk a gyerkőcökkel egy kis túrán a Bécstől északra levő Hagenbachklamm-ban (Hagen patak völgye). A környék olyan, mintha mondjuk a Pilisben kirándulnánk. Ez is északra van várostól, a Duna nyugatról dél fele kanyarodva veszi körbe, sok erdővel, kisebb-nagyobb falvakkal.
Jó nagy sár volt, ezért Andrisnak le kellett mondania arról, hogy mindenhova felmásszon. De azért nem unatkozott:
Kinganya ezalatt Nándi terelgetésével volt elfoglalva:
Nándi sem unatkozott azért, a képen éppen azt játszotta, hogy ő egy "szobor". Kényelmes gyerek, ez van...
Jó négy kilométert lesétáltak, s mindössze egy-egy hiszti volt ezalatt, de az sem a kirándulás hossza miatt, hanem valami szokásos, óriási gyerekprobléma volt, amit a felnőttek nem értenek meg, hajlamosak elbagatelizálni, és hamar elfelejteni. Sajnos nem emlékezem már mi is volt. Szóval nagyon elégedett voltam a gyermekeim túrázási teljesítményével.
Ma délután pedig lampionos felvonulás volt az ovisoknak és szüleinek. Mivel esett az eső, a tornaszobában volt a rendezvény, nem az utcán. Andris szépen énekelte az összes német dalt, jó volt látni. Persze még csak pár szót ért belőle.
Nándi nemsokára megy oviba, 23-án. Már nagyon várja. Jó is lesz, hogy együtt lesznek végre, mert Andris mostanában elkezdte a pár hónap után szokásos "Nem akarok oviba menni" dolgot. Nem vészes, csak mindig elmondja, aztán jön velem (vagy Kingával) mégis reggelente.
Na mára ennyi, Kinga holnap megy németórára, s türelmetlenül várja, hogy megkaphassa a gépet szótárazni. Üdv mindenkinek, írjatok Ti is.