München családosan

A müncheni kirándulás nem egészen úgy indult, ahogy terveztük. Az indulás napján, vasárnap reggel Andris hányni kezdett. Gyorsan beültünk az autóba, indulás a mödlingi kórházba, hogy minél előbb túllegyünk a szokásos infúzión. Most valóban hamar beértünk, így egy palack infúzió elégnek bizonyult, és hétfő reggel 10 órakor már indulhattunk is Münchenbe.
Az út nagyon jól sikerült. Andris az elején elaludt (miután előző este 11-ig LEGO-zott a kórházban), Nándi viszont végig bírta az utat alvás nélkül. Dél körül megálltunk egy autós pihenőhelyen, megettük az otthonról hozott túrógombócot, aztán továbbindultunk. Tettünk még egy rövid kitérőt a Chiemsee-hez, a gyerekek jól összekoszolták magukat kavicsdobálás közben. Délután fél ötre már oda is értünk a szállodába.
Kedden az Olympiaparkot néztük meg. Először felmentünk az Olympiaturmba, 190 m magasan körbenéztünk München felett. Bár sütött a nap, nagyon párás volt az idő, ezért messzebb nem láttunk. Innen a Sea Life Centerbe mentünk, amely különböző akváriumukban, a folyók, a tavak és a tengerek élővilágát mutatja meg. Leginkább a tengeri élővilágot bemutató hatalmas akvárium tetszett, itt elüldögéltünk egy kicsit.

Szerdán az állatkertbe mentünk. Ez mindig jó program, Nándi kb. minden másnap megkérdezi, hogy mikor megyünk állatkertbe. Az állatkert felét sikerült bejárnunk, mert Nándi nagyon elfáradt. A legtöbbet a polip akváriuma előtt álltunk, amelyik épp hajlandó volt előbújni, és körbeúszkált. Andrist teljesen lenyűgözte.
Csütörtökön következett a közlekedési múzeum, ez is nagy sikert aratott a lurkóknál. Mindenféle járművek találhatók itt, és sokmindenbe be is szállhatunk (vonatok, metrók, kamion). Van egy hintó-szimulátor is, kipróbálhattuk, milyen volt hintón utazni. Hát... nagyon rázós.
Délután Bagesszal együtt elmentünk az Isar partjára, hattyú- és kacsa-nézésre. Rengetegen vannak.

Pénteken délelőtt csak játszótérre mentünk, mert reméltük, hogy Apa hamarabb végez, és elmehetünk korcsolyázni az Olympiaparkba. Sajnos csak 3 körül sikerült hazaérnie, és ahogy elindultunk, mindkét gyerek elaludt. Így aztán megálltunk egy kávézó előtt, és ittunk egy kávét, amíg a lurkók aludtak. Utána elmentünk egy nagy játszóházba. A gyerekek jól érezték magukat, de nekünk nagyon iparinak tűnt az egész.
Szombatra kirándulást terveztünk, a Tegernsee melletti Wallberg meghódítása volt a cél. Felmentünk felvonóval, majd megindultunk a csúcsra. Nándival csak a paplanernyősök ugróhelyéig jutottunk, és mivel szép idő volt, legalább 5 indulást megnézhettünk, még egy tandem-repülést is. Apa és Andris természetesen felmentek a hegy csúcsára.

Visszafelé megebédeltünk, majd a felvonóval lementünk és visszamentünk a szállodába.
Vasárnap reggeli után összapakoltunk és indultunk Klederingbe. Salzburgban megálltunk egy kis korcsolyázásra és ebédre, majd mentünk tovább. Tartottunk még egy negyedórás szaladgálós szünetet, amikor Nándi felébredt, és este 6-ra hazaértünk.

Nagyon örültünk, hogy elkísérhettük Bageszt Münchenbe.