A gyerkőcök (és én) hol török támadóként, hol magyar várvédőként harcoltak a várért, ennek megfelelő hangerővel. Szerencsére nem volt sok látogató, annak a pár embernek pedig tetszett a bemutató. A nagy rohangászás után a tízórai is jól fogyott.
Délután, útban hazafelé elmentünk a Schlosshof nevű határ menti faluba, ahol húsvéti vásár volt, a falu nevéhez méltóan a kastélyparkban.
Rengeteg autó volt a parkolóban, Andris és én nem is akartunk bemenni. Nándi közben aludt a kocsiban, úgyhogy meséltem Andrisnak az autónál, míg Kinga vásározott. Nem vett semmit szerencsére...
Miután Nándi felébredt, mégis körbenéztünk mi is a vásárban. Igényes portékák és a szokásos eszemiszom. Volt állatsimogató is, de a kiskecskék meglehetősen félénkek voltak az folyamatos emberáradat miatt. Andris biológus kutatójelöltként komolyan tanulmányozta, ahogy az apró barna kis bogyók tömegével kipotyognak a kecskemama hátsófeléből. Közben már látszódott a kis kutatón, hogy valami nincs vele rendben. Mikor hazaértünk, már lázas volt, s a fülét fájlalta. De jó sokat aludt éjjel, s másnap reggelre már semmi baja sem volt szerencsére.
Vasárnap reggel már nyolckor nagyon kellemesen meleg idő volt. Nándinak még hétfőn vettem a ebay-en egy remek, alig használt kis biciklit (25 EUR), s reggel odaadtuk neki. Nagyon örült, s persze azonnal elmentünk biciklizni. Olyan büszkén tekerte a faluban, nagyon kis aranyos volt.
Ebéd után még lementem a lurkókkal a kivirágzott Kledering-i játszóterünkre. Persze biciklivel kellett ezt a száz métert is megtenni...
Remélem megmarad a tavasz, mert két hét múlva megyünk Kingával sátorozni pár napra. Én találtam ki persze ezt a remek programot, de Kingának is tetszett, s ügyesen talált is olyan kempinget, ami már nyitva van :-) . A gyerkőcöket persze nem visszük el megfagyni, ők Szombathelyen lesznek addig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése