Hát Salzburg innen sincs éppen közel, autópályán is több, mint három óra út. Mint utólag kiderült, semmi értelme nem volt autóval menni, mivel Salzburgban tömegközlekedéssel mentünk mindenhova.
Útközben félúton meglátogattuk a Haag-i állatkertet. Az idő elég rossz volt, hideg, ködös, esős. Ennek megfelelően mi voltunk az állatkert egyetlen vendégei.
Tízórai után körbe akartunk menni az állatkertben, de a gyerekek elég hamar feladták. Nándi éktelen hisztivel adta tudomásunkra, hogy fázik. (Illetve, igazából azt, hogy fáradt és nyűgös.) Andrist pedig a csuromvizes játszótér ejtette rabul.
Azért egy órás sétát tettünk a parkban, ami szerintem nyáron, jó időben remek program (lesz). A legnagyobb sikert a kedvünkért hatalmas ordításokat bemutató tigris aratta.
Kora délután megérkeztünk Salzburg-ba, ledobtuk a szállodában a cuccunkat, majd elmentünk a Haus der Natur múzeumba. Sok külföldi látogató, kevés levegő, de azért egész jó és érdekes kiállítás. A gyerekeknek az űrhajós dolgok tetszettek a legjobban. Nekem meg az Alpok-Himalája fotókiállítás.
Másnap Kinga egy kis sétát tervezett a város fölé magasodó Mönchsberg-en és Festungsberg-en.
Egy kellemes nyári napon ilyen is tud lenni a kilátás a városra fentről:
Nekünk ennyi jutott :-).
De azért nem szomorkodtunk persze. A gyerekeknek egy vár meglátogatása mindig tuti program, ágyúk, páncélok, kardok... Ezeken kívül Andrist különösen "rabul" ejtette a kínzókamra. Szegénynek túl sok ideje nem volt a tanulmányozásra, Kinga nem bírja az ilyet, s hát én sem lelkesedtem túlságosan.
Vasárnap délutánra még egy környékbeli havas hegy, az Untersberg meglátogatására maradt idő. A felvonó 1300 méterrel visz fel magasabbra 10 perc alatt, a ködös őszből a méteres hóba. Már jó ideje nem láttunk havat, pláne nem ennyit, úgyhogy nagy volt az öröm. Egy órát játszottunk odafenn, aztán jönni kellett le, hogy visszafele is levezethessem a 300 km-t Kledering-ig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése