Év végi beszámoló

Andris tanulgat olvasni. Az iskolában hetente egy új betűt tanulnak. Mivel ez a tempó nem éppen gyors, az olvasáshoz pedig az eddig "hivatalosan" megtanult 9-10 betű nem elég, ezért már persze magától megtanulta a többit is...
Lelkesen jár Jiu-Jitsu edzésre hetente kétszer, az iskola tornatermében van, este. Edzés után mindig bemutatót tart otthon, rajtam. Remélem, jó hatással lesz rá a keleti sport, mert "kicsit" szétszórt, és figyelmetlen a lelkem. Tegnap reggel otthon hagyta az iskolatáskáját, félútról kellett visszafordulni érte, aztán volt nagy rohanás az iskolabuszhoz. A "Gyere, Andris", és a "Kész a reggeli, gyertek" típusú mondatokra pedig valami beépített szűrő lehet a fülében. De így szeretjük...

Nándi a Kledering-i oviban maradt. Erre az egy évre nem akartuk kiszakítani ez ismerős környezetből, s egy másik oviba beiratni. Jövőre meg már úgyis mehet iskolába. Itt mindenki, aki abban az évben tölti be a hatot, mehet elsőbe, ha alkalmas rá. Mióta nincs mellette a bátyja, látványosan fejlődik az oviban, szépen megérteti magát egyedül is. Az iskolában is volt már. Az igazgatónő az ősszel minden leendő elsőst behív egy rövid ismerkedésre, beszélgetésre.
Mostanában Nándival "könnyebb" itthon. Szófogadó, jó gyerek, szinte "akar jó lenni". Szeret segíteni a ház (lakás) körüli munkákban.
Korizni is elkezdtem tanítani, már háromszor voltunk, gyorsan fejlődik, látszik, hogy nagyon meg akarja tanulni.  


Kinga szeptember óta intenzív német tanfolyamra jár, a helyi munkaügyi hivatal szervezésében. Teljesen ingyenes, és meg az utazási költséget is fizetik... S ráadásul jó is, rengeteget fejlődött Kinga, jó hallani, hogy végre nem aggodalmaskodik, s bátran megszólal bárhol németül. Nemrég volt vizsga, ő lett a legjobb a csoportban. Pedig van olyan csoporttársa, aki már 20 éve itt lakik... Ez számomra szinte hihetetlen. Mit csinált az 20 évig itt, beragasztotta a fülét, vagy mi?
Na, de maradjunk Kingánál. Egy-két év kihagyás után ismét belevetette magát a közösségi életbe. A Kajászói kismamák és alapítványok után most a bécsi református gyülekezetben izeg-mozog.
Lassan a munkahelykeresésnek is neki kellene állnia, legalább ilyen lendülettel. Remélem sikerül valamit találnia jövőre.

Magamról is valamit. Jó, hogy itt az év vége. Ilyenkor a mobilcégek műszaki osztályán megáll az élet egy hónapra, semmilyen módosítást, átalakítást nem lehet csinálni a karácsonyi ünnepek miatt. De legalább ilyenkor decemberben van idő az év közben kevésbé fontosnak hitt és emiatt be nem fejezett (vagy el sem kezdett) dolgok véghezvitelére.
Így két és fél év után már lassan elkiismernek és elfogadnak a kollégáim. Hát nem ment gyorsan. Munkám van - találtam magamnak. Pár keményebb elbeszélgetés után azt is elértem, hogy számítson a véleményem a műszaki dolgokban. A szakmai féltékenység és az információk egymás előli gondos elrejtése nincs túl jó hatással a munkahelyi légkörre. De miután idén többször előadtam, hogy eszem ágában sincs más(ok) munkáját elvenni, és hogy nekem az első a családom és a munkahely pedig csak a pénzkeresés miatt kell (ahogy minden normális embernek, legfeljebb nem vallják be), azóta lazult a helyzet. Szóval továbbra sem álmaim munkahelye, viszont legalább nem is álmodom a munkahelyemmel soha.
Félreértés ne essék, semmi komoly gond nincs, s minden munkahelyen van, ami nem működik tökéletesen. A fő, hogy ne tegye magát tönkre miatta az ember, s amikor délután kilép a kapun, a munkahelyi problámákat hagyja ott.
Na, más téma.
Reggel vagy Nándikát viszem az oviba, vagy Andrist az iskolabuszhoz, megosztjuk a feladatot Kingával. Őszinte legyek, az oviba menést jobban szeretem. A buszmegálló nagyon közel van, felteszem Andrist az iskolabuszra, aztán már mehetek is dolgozni. Nándikával több, mint fél óra kényelmes sétálás és buszozás, míg megérkezünk Klederingbe. Közben van idő mindent megnézegetni, beszélgetni, s máris jól indul a nap. Meg az oviban is szeretek lenni, minden reggel szoktam ott egy kicsit játszani :-).

Mostanában nem voltunk kirándulni sehol, ilyesmiről tehát nem tudok beszámolni. Költözködés, gyereknátha, esős idő, ilyesmik... Már nagyon hiányzik egy kis kimozdulás. Remélem esik egy kis hó nemsokára, aztán lehet menni egy jó kis családi téli kirándulásra végre.

Ennyit mára/idénre, mindenkinek minden jót év végére.

Azaz kmleeles krcsnyaoái üekpenent, és edrnymérbeekn gdaazg bloodg új éevt koánvík :-)

(nmeérg mrgyaaáaztm Ardniansk, hogy a fleőntt eembr szkóépeekt ovlas, nem bkeűtet )