2009. október 27., kedd

Hosszú hétvége

Nekünk tényleg hosszú volt ez a hétvége. Péntekre, a magyar nemzeti ünnepre szabit vettem ki, s csináltunk a gyerkőcöknek egy "gyereknapot". Hétfő, 26-a pedig itt, Ausztriában volt nemzeti ünnep.



Pénteken elvittük a gyerekeket egy modellező kiállításra. Minden elképzelhető földi, vizi, légi járműmodell volt ott, s hatalmas vasúti terepasztal is. Az egyik nagybácsikájuknak (bocs Lali, a generációkon átívelő rokoni kapcsolatok pontos megnevezése nem az erősségem) köszönhetően már pontosan tudják, hogy nem tapogatjuk a modelleket, csak nézni szabad. Úgyhogy szerencsére semmi gond nem volt velük, igaz kicsit unták már a végére a sok "nézést". 



El is mentünk a másik tervezett programra. Az osztrák hadsereg (Bundesheer) hatalmas seregszemlét tartott Bécsben, a Heldenplatz-on. Tankok, légvédelmi ágyúk, helikopterek, csapatszállító járművek tömkelege volt kiállítva, illetve egy csomó minden, amit nem katonaviselt emberként nem igazán tudtam, hogy micsoda.
A gyerekek minden járműbe bemászhattak, mindent megnézhettek, hatalmas élmény volt nekik. Andris úgyis épp fegyverkezős korszakban van... Aztán volt gyereklovaglás is, kiskatonák vigyáztak rájuk lovaglás közben, azt is kipróbálták.
Annak ellenére, hogy a fegyverkezés nem a szívügyem, nekem is tetszett a rendezvény. Egy tökéletesen profin megszervezett, igazi élményt nyújtó program volt, jó zenével, rengeteg látnivalóval.
Ja, a rendezvény hivatalosan csak másnap kezdődött :-). Eredetileg úgy mentünk oda, hogy talán már egy-két katonai járművet láthatunk, amit a másnapi programra készítenek elő.

A hétvége további részét Szombathelyen és Zalabérben töltöttük.
Andris országos cimborájánál, Balázskáéknál is voltunk. Andrisnál jóval nagyobb, harmadik osztályos srác, a korkülönbség ellenére hihetetlenül jól megértik és szeretik egymást. Általában úgy zajlik a látogatás, hogy érkezés után a gyerekek azonnal elvonulnak játszani, s aztán a hazainduláskor látjuk őket legközelebb...
Meglestem, ahogy játszanak. Balázska előző nap látta a "Szabadság, szerelem" című filmet, úgyhogy teljes "október 23-a" lázban égett. Elbarikádozták magukat a szobában, s harcoltak az oroszok ellen. Nándika is velük játszott. Amikor fellopództam hozzájuk, hogy meglessem őket, Nándi épp felállt a barikád mögött, s kardját magasra emelve kiabálta, hogy "Jönnek az orosz-lán-ok!" Azóta is nevetek rajta, ha eszembe jut, nagyon aranyos volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése